TÁJÉKOZTATÓ - A TÁVOKTATÁS tapasztalatairól

Kedves Szülők!

Kedves Tanítványaink!

Kedves Kollégák!

 

            E tanteremmentes időszak második felébe lépve egyre tisztábban körvonalazódnak a munkaforma előnyei, láthatóbban kidomborodnak hátrányai, érezhetőbbeké válnak egyénre gyakorolt hatásai. Én magam a fennálló helyzet legnagyobb hozadékának azt tartom, hogy egyfelől a szülők a saját bőrükön érezve jöttek rá a tanítás-tanulás összetettségére, saját gyermekeik „iskolai” körülmények közötti másságára és arra, hogy a suli milyen mértékben és súllyal van jelen mindennapjaikban. Mindeközben a pedagógusok rádöbbenhettek arra, hogy   a tanulói sokszínűség milyen szívet melengető is tud lenni, s arra is, hogy az aktivitás és feladattudatszint a személyiségükkel szoros együttjárást tükröző, azzal adekvát, személyre szóló értékmérő. Bevallom én magam sem hittem volna, hogy nevelőtestületünk ezt a feladatot ilyen magas szinten fogja tudni teljesíteni, mint ahogy azt sem, hogy a szülők ilyen elánnal vetik majd bele magukat a feladatokba. Azt meg végképp nem, hogy némely video, vagy feladathoz csatolt üzenet jóízű mosolyt, néha könnyeket csal a szemembe.

            Aztán megjött a magyarázat. Mégpedig egy külsős, független kutatás eredményének formájában, melyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem végzett el 75 nyugat-magyarországi régióban lévő intézményt érintően abból a célból, hogy feltárja, azokat milyen tanulási környezet jellemzi. A kutatás témakörei felölelték a tanulási környezet feltérképezését, ezen belül az iskolai klímát, kötődést, tanulási folyamatot, eredményességet, pedagógus és tanulói nézeteket, attitűdöket, iskolához és tanuláshoz való viszonyulást. A vizsgálat 79 oldalt kitevő összesített gyorsjelentése a projekt honlapján http://mindenkiiskolaja.elte.hu/, illetve az alábbi linkre kattintva olvasható.

A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében
Gelsei Weöres Sándor Általános Iskola

Megtekinthető a fenti hivatkozásra kattintva!

            Tudva azonban azt, hogy nem mindenkinek van ideje, energiája részleteiben áttanulmányozni a feltártakat, az alábbiakban a legfontosabb megállapításokat kiemelve szeretnék tisztelegni valamennyiük áldozatos munkája előtt, szeretném megerősíteni lokálpatriotizmusukat, szeretnék hozzájárulni a kialakult magas szintű együttműködésük további fenntartásához, a Gelsei Weöres Sándor Általános Iskola tanulói – szülői – pedagógusi jó hírnevének öregbítéséhez, közös önbecsülésünk értékként való megéléséhez.

Pedagógusok

„Az iskola pedagógusai a személyre szabott fejlesztést, valamint a szülőkkel, kollégákkal történő együttműködést jelölték a legfontosabbnak. A tanárok szerint legkevésbé fontos az, hogy a tanulókat képességük szempontjából homogén összetételű csoportokba sorolják, ahogyan a családi problémákban való segítségnyújtás, illetve a szocializációs feladatok átvállalása sem elsősorban az iskola feladata. A nyugat-magyarországi adatokkal összevetve azt mondhatjuk, hogy nincs jelentős eltérés a két csoport által felállított fontossági sorrendbe.”

„A pedagógia munka minőségét befolyásoló legfontosabb tényezők az iskola pedagógusainak válaszai alapján, hogy a tanár mennyiben képes kialakítani a tanulás iránti motivációt, hogy mennyire jó pedagógusok dolgoznak az iskolában, illetve hogy milyen a kapcsolat a pedagógusok és a diákok között.”

„A három legfontosabb célnak a tanulás megtanítását, a jó iskolai légkört, valamint a tanulókra fordított személyes figyelmet jelölték az iskola pedagógusai, amely teljes mértékben megegyezik a régió pedagógusainak véleményével.”

„Abban is teljesen egységesek a régiós és az intézményi tanári vélemények, hogy a legnagyobb hiányosságokkal a digitális technológiával támogatott tanítás területén rendelkeznek.”

„Ez alapján arra következtethetünk, hogy a pedagógusoknak – saját bevallásuk szerint – viszonylag nagy szabadságuk van abban, hogy milyen módszerek mentén szervezik a tanórai munkát.”

„A vizsgált iskola pedagógusai nagyjából hasonló mértékben érzik érintettnek saját intézményüket a lemorzsolódásban, mint a nyugat-magyarországi iskolák tanárai. Abban sincs különbség a két csoport között, hogy országos szinten jellemzően jóval komolyabb problémának látják ezt, mint saját intézményükben.”

„Mind az iskola, mind a régió pedagógusai szerint a lemorzsolódás okai elsősorban a diák / család hozzáállásában keresendők, míg a legkevésbé lehetséges okként az iskola pedagógusai az otthoni internet hiányát jelölték meg.”

„A vizsgált iskola pedagógusai nagyobb arányban tudják követni volt tanulóik további sorsát, mint ami a régió pedagógusaira jellemző.”

„Az iskola pedagógusai a nyugat-magyarországi átlagnál valamivel jobban feladatuknak érzik a lemorzsolódás elleni küzdelmet. Abban mindkét csoport egyetért, hogy a legfontosabb a családdal való munka és a különböző szereplők közötti együttműködés.”

„A válaszadó tanárok szerint egyértelműen a szülőknek, valamint magának a tanulónak, illetve a kortárscsoportnak van legnagyobb felelőssége a kérdésben. Azonban amíg a nyugat-magyarországi pedagógusok szerint ezt a társadalom és a média hatásának nagysága követi a sorrendben, addig az iskola pedagógusai nagyobb felelősséget tulajdonítanak a tanároknak és az általános iskola felső tagozatának.”

„A vizsgált intézmény pedagógusai jóval jelentősebbnek értékelik mind saját hatásukat, mind az intézmény szerepét a lemorzsolódás elleni küzdelemben, mint a régió tanárai. Azonban azt is fontos kiemelni, hogy a pedagógusok egyértelműen nagyobb hatást tulajdonítanak az iskolának, mint saját maguknak.”

„A felsorolt állítások közül a vizsgált iskola pedagógusai leginkább a következő kijelentéssel értettek egyet: az államnak minden gyerek számára biztosítania kell, hogy tehetsége és képessége szerint a legjobb iskoláztatást kapja, de ha a család nem működik együtt az iskolával, az oktatás nem lehet igazán eredményes.”

„A vizsgált iskola tanárai valamivel optimistábbak az iskola kompenzációs potenciálját illetően.

Mindkét csoportra igaz viszont, hogy a többség véleménye szerint az iskola csupán korlátozott mértékben képes enyhíteni a szocializációs hátrányokat.”

„Legnagyobb hatással a kompenzáció eredményességére – az intézmény és a régió pedagógusai

véleménye szerint egyaránt – leginkább olyan tényezők bírnak, amelyek kívül esnek az iskola

hatókörén. Ilyen tényező a szülők hozzáállása és a gyerek szorgalma. Az élbolyba csupán a család és az iskola kapcsolata került be, mint olyan tényező, amelyre az iskolának is befolyása van.”

„A vizsgált iskola pedagógusai egyértelműen pozitívan jellemezték az iskolai légkört a felsorolt ellentétpárok mentén, leginkább az oldott és haladó szellemű légkört emelték ki pozitívumként. Emellett az is elmondható, hogy minden szempontból kedvezőbben értékelik iskolájuk klímáját, mint a nyugat-magyarországi pedagógusok.”

„A vizsgált iskola pedagógusai az alábbi területeket értékelték kimagaslóan pozitívan: az iskola igazgatója mindig megvitatja az iskola pedagógiai célkitűzéseit a nevelőtestülettel, és rendszerint figyelembe veszi a nevelőtestület véleményét, továbbá hogy ebben az iskolában lehetőség van arra, hogy a pedagógusok részt vegyenek az őket érintő döntésekben. Az iskola tanárai legnagyobb mértékben a pedagógusok neveléssel kapcsolatos közös értékrendjét, valamint a külön segítségre szoruló diákok támogatását látják fejlesztendő területnek.”

„Ha az intézményi átlagokat összevetjük a nyugat-magyarországi eredményekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy a vizsgált iskola pedagógusai jellemzően hasonlóan nyilatkoztak az állítások többségével kapcsolatban. Kivételt képez ez alól az iskola fizikai környezetének megítélése (udvar, folyosói dekorációk), amelyet az iskola pedagógusai jóval pozitívabban értékeltek.”

„A pedagógusok túlnyomó többsége úgy érzi, hogy részese a tantestületnek. A nyugat-magyarországi eredményekhez viszonyítva a vizsgált iskola tanárai valamivel kedvezőbbnek értékelik helyzetüket ebből a szempontból.”

 „A válaszokból kiderül, hogy a bizalommal – legyen szó bármelyik területről – nincsen gond a válaszadó pedagógusok többsége szerint. A munkatársakba vetett bizalom tekintetében a vizsgált iskola pedagógusainak válaszai valamivel kedvezőtlenebbek, mint a nyugat-magyarországi adatok, azonban a jövőjükkel kapcsolatban bizakodóbbnak tűnnek, mint a régió tanárai.”

„A vizsgált iskola tanárai átlagban a 7,6-os értéket adtak a kérdésre, ami alapján azt mondhatjuk, hogy a többség inkább elégedett a jelenlegi életével; ezen a területen is kedvezőbb kép rajzolódik róluk, mint a nyugat-magyarországi pedagógusokról általában.”

„Ha a nyugat-magyarországi régió pedagógusait együttesen vizsgáljuk, szintén nagyon hasonló listát kapunk, vagyis számottevő különbség nem rajzolódik ki a két csoport óraszervezési gyakorlatában.”

 

Tanulók

(7 / A – 7 / B)

„A tanulók túlnyomó többsége nem bukott általános iskolai tanulmányai során, a vizsgált iskola diákjai a nyugat-magyarországi átlagnál kisebb arányban számoltak be bukásról. Tanulmányi eredményeiket – 6. osztályos év végi bizonyítvány – tekintve a vizsgált iskola tanulói hasonlóan teljesítenek a régiós átlaghoz Mindkét csoportról elmondható, hogy a tanulók többsége elégedett az iskolában nyújtott teljesítményével. A vizsgált iskola tanulói sem ebben a tekintetben, sem a tanulásra fordított idő szempontjából nem különböznek a régió diákjaitól.”

„A vizsgált iskola tanulóira valamivel kisebb arányban jellemző az igazolatlan hiányzás.”

„Szüleivel otthon az iskola tanulóinak 97%-a szokott beszélgetni az iskolai életről, ez az arány jelentősen kedvezőbb, mint a nyugat-magyarországi adat.”

„A legfontosabb célok közé a tanulás megtanítását, valamint a továbbtanulásra és a szakmaválasztásra való felkészítést, illetve az jó iskolai légkört választották az iskola tanulói, amely teljes átfedést mutat a régió tanulóinak véleményével.”

A nyugat-magyarországi átlagpontszámokhoz viszonyítva az iskola tanulói jóval pozitívabban ítélik meg iskolájuk pedagógusait. A legnagyobb különbség a hatékony tanulás segítése és a digitális eszközök használata mentén mérhető, ahol az általuk adott pontszám jóval magasabb a régiós átlagnál.”

„A régió tanulóival összevetve elmondható az intézmény diákjairól, hogy szinte minden szempont mentén jóval pozitívabban nyilatkoztak iskolájukról.”

„A tanulói válaszok alapján arra következtethetünk, hogy a diákok alapvetően jól érzik magukat az iskolában, aminek oka elsősorban a személyes kapcsolatokban keresendők. A nyugat-magyarországi tanulók válaszaival való összevetésben a korábbi kérdéseknél már látott tendencia érvényesül: az intézmény diákjai kedvezőbb képet festettek iskolájukról.”

„A nyugat-magyarországi adatokkal összehasonlítva látható, hogy a vizsgált iskola tanulóinak nagyobb hányada érzi magát teljesen integráltnak az osztályközösségbe.”

„A diákok leginkább szüleik, testvéreik, rokonaik és barátaik felé fordulnak bizalommal. Azonban míg a nyugat-magyarországi diákok tanáraikkal és osztálytársaikkal kapcsolatban kisebb arányban nyilatkoztak pozitívan, addig a vizsgált iskola tanulói bennük is a családtagokhoz (közel) hasonló arányban bíznak.” 

„Az iskola diákjai átlagban a 8,1-es értéket adtak erre a kérdésre, ami alapján azt mondhatjuk, hogy a többség inkább elégedett a jelenlegi életével. Nyugat-magyarországi összehasonlításban a vizsgált iskola diákjai még inkább elégedettnek mondhatók.”

„A tanulói válaszok alapján régiós összehasonlításban elmondható, hogy szinte minden tanulásszervezési eszközt gyakrabban használnak a vizsgált iskolában.”   

„A vizsgált iskola tanulóinak 40%-a mondta azt, hogy érettségizni szeretne, a tanulók közel harmada pedig felsőfokú végzettség elérését tervezi. A szülők elvárásai általánosságban megegyeznek gyermekeikével. A nyugat-magyarországi adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy a régió diákjai összességében magasabb iskolai végzettség eléréseben gondolkodnak, mint a vizsgált iskola tanulói.”

„A diákok felének édesapja szakmai végzettséggel rendelkezik, az édesanyák körében valamivel több mint egyharmados ez az arány. Az édesapák 13%-a érettségizett, míg az édesanyák 30%-áról mondható el ez. Az édesapák körében nincs diplomás, az édesanyák 3%-ának van felsőfokú végzettsége, ami alapján elmondható, hogy vizsgált iskola diákjainak szülei a régiós átlagnál alacsonyabban képzettek.”

„Azonban a nyugat-magyarországi eredményekkel összevetve az intézményi adatokat elmondható, hogy az utóbbi csoport szülei némileg kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzettel rendelkeznek – az édesanyák körében magasabb a munkanélküliek vagy alkalmi munkát végzők aránya.

Pedagógus – Tanuló

(válaszok összevetése)
„A tanulók a tanulás támogatása, szervezése, a közösségszervezés és a digitális technológiával

támogatott tanítás területén értékelték a legjobbra tanáraikat. Ezen kompetenciák esetében ráadásul a diákok véleménye jóval pozitívabb is, mint a pedagógusoké, akik nem adtak kiemelkedően jó pontszámokat maguknak ezeken a területen. Fordított tendencia érvényesül a pedagógiai folyamat tervezése, valamint a szaktudásért és az iskola megújításáért vállalat felelősség tekintetében: itt a pedagógusok értékelték nagyon kedvezően magukat, míg a diákok véleménye kevésbé pozitív. A szakmódszertani és szaktárgyi tudás megítélése viszont mindkét csoportban a legjobbak között van.”

„Az iskola légkörének megítélése nagyon hasonló mind a pedagógusok, mind a tanulók körében, az állítások döntő többsége esetében nincs jelentős különbség az általuk adott pontszámok között. Két kivétel említhető, az egyik az iskola által tanórán kívül biztosított lehetőségek, a másik pedig az egymást kölcsönösen támogató iskolai légkör dimenziója; előbbit a tanulók, utóbbit a pedagógusok értékelték jobbra a másik csoportnál”

„Ebben az esetben is elmondható, hogy a pedagógusok és a tanulók hasonlóan vélekednek az egyes szempontokról. A tantestület és a különböző testületek (szülői munkaközösség, diákönkormányzat stb.) közötti, valamint a tanárok és a szülők között partneri együttműködés megítélése lényegesen kedvezőbb a tanulók körében. Abban viszont, hogy iskolában mindenkit szívesen fogadnak mind a diákok, mind a tanárok legnagyobb része egyetért.”

„Mind a tanulók, mind a pedagógusok többsége úgy érzi, hogy részese a közösségnek. Azonban a pedagógusok körében valamivel nagyobb arányban vannak olyanok, akik csak kevéssé érzik magukat integráltnak a közösségbe.”

„A válaszokból kiderül, hogy a bizalommal nincsen gond az iskola pedagógusainak és tanulóinak többsége szerint. Az önbizalom tekintetében a pedagógusokról valamivel pozitívabb kép rajzolódik ki, mint a tanulók esetében. A jövővel kapcsolatban pedig fordított tendencia érvényesül: ebben a tekintetben a diákok tűnnek nagyobb arányban bizakodóbbnak a tanároknál.”                                                                                                  

                                                                                                                                          Gigler László

                                                                                                                                        intézményvezető

G e l s e, 2 0 2 0. 0 5. 0 8.

Pályázatok

Örökös Boldog Iskola
Örökös ökoiskola